2015. október 14., szerda

Hyeonseo Lee és David John: A lány hét névvel – Szökésem Észak-Koreából

  A Libri Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelenik Hyeonseo Lee és David John A lány hét névvel – Szökésem Észak-Koreából című regénye. Ennek apropóján, meghívunk kedves Olvasó, hogy tarts velünk, és ismerjük meg együtt egy bátor fiatal lány történetét, aki tényleg minden követ megmozgatott azért, hogy elnyerje saját és családja szabadságát. 

 A kalandos út első napjára 2015. október 12-én kerül sor, majd ezt követően minden másnap, más és más blogger segítségével ismerhetitek meg azt a hosszú és veszélyekkel teli utat, amit Hyeonseo Lee megtett. Eközben persze érdekességekkel is találkozhattok, illetve részt vehettek a nyeremény játékon is, melynek díja - a kiadó jóvoltából - két példány az A lány hét névvel című könyvből. 

Hyeonseo Lee és David John: A lány hét névvel – Szökésem Észak-Koreából 

 Miért pont ez? Még évekkel ezelőtt engem is elkapott a koreai hullám (hallyu-mozgalom, lásd az extrában lejjebb), aminek hatására a filmeken, a zenén és a sorozatokon túl maga a nyelv és kultúra is érdekelni kezdett. A nyelvet a mai napig is tanulom, amihez hozzátartozik a kultúra és a történelem ismerete is, így minden érdekel, ami Koreával kapcsolatos. Köztük ez a könyv is. 

Fülszöveg: Hyeonseo Lee Észak-Koreában, a világ egyik legkegyetlenebb diktatúrájában töltötte gyermekkorát. Egyike annak a több millió embernek, akit túszul ejtett a titkolózó, brutális kommunista rezsim. Amikor az 1990-es években lesújtott Észak-Koreára az éhínség, ráébredt, hogy egész életében agymosáson ment keresztül. Tizenhét évesen elhagyta a hazáját. Hazatérésre menekültként nem is gondolhatott, mert családjával együtt börtön és kínzás várt volna rá. Mivel életben akart maradni, Kínában telepedett le. Tizenkét év elteltével visszatért az észak-koreai határhoz, hogy egy merész küldetés során átsegítse családját Dél-Koreába. Ez a vakmerő és különleges történet bepillantást enged a világ legzártabb diktatúrájának mindennapjaiba, első kézből ad számot a történelem egyik legbrutálisabb éhínségéről, miközben megismerhetünk egy kivételes nőt, aki nem félt küzdelmesen kivívott szabadságát kockára tenni a családjáért. 

Vélemény: Alapjáraton nagy Korea rajongó vagyok, így egy kicsit elfogult is, amikor azt írom, hogy imádtam a könyvet. Először arra gondoltam, hogy azért fogom szeretni, mert olyan infókat tudhatok majd meg, amikhez amúgy nem nagyon férnék hozzá, a kultúra jobb megismeréséhez pedig szükségem van minden kis morzsára. Végül nem ezért szerettem meg a könyvet, hanem a közvetített értékei és az érzések miatt. Egy kicsit el is szégyelltem magam, hogy a nagy Korea imádatomban csak a kinyerhető információkra figyeltem először, holott annál sokkal többet nyújt a könyv. Nagyon-nagyon tanulságos történet, amit annak is érdemes elolvasni, aki különösebben nem vonzódik a kultúrához. 

Az Észak- és Dél-Korea közti konfliktus sajnos még a mai napig nem oldódott meg, így a könyv témája nagyon aktuális. Hyeonseo Lee (ejtsd: Hjonszo I) Észak-Koreában született és nevelkedett, majd megszökött onnan és végül a családját is kimenekítette. Ezt a történetet, ezt a kalandos utat meséli el, miközben beszámol arról, hogy egy átlag észak-koreai hogyan látja a diktatorikus rendszert a hétköznapokban, milyen a Kínával való viszony a kis ember szintjén, milyen elképzeléseik vannak a világról, majd később arról is, hogy milyen volt szembenéznie magával a szabadsággal és a világgal. Beszél a kulturális sokkról is és a beilleszkedés nehézségeiről is, még abba is belelátunk, hogy a diplomácia hogyan működik, és a különböző országok hogyan állnak az észak-koreai menekültkérdéshez. A könyv azért kapta ezt a címet, mert az írónőnek összesen hét neve volt élete során, a legtöbbet kényszerűségből választotta a menekülés időszaka alatt.

 Élet Észak-Koreában 

  Kívülállóként megdöbbentő volt olvasni, hogy a mai világban létezik egy olyan hely, mint Észak-Korea, ami ennyire elszigeteltségben él. Persze tud és hall róla az ember, de mégis nehéz elképzelni mindazt, amit Hyeonseo Lee leírt. Neki az a diktatórikus világ volt a természetes, ami számunkra hátborzongató. A regény első egyharmada bőven betekintést nyújt, hogy milyen is ott az élet, legalábbis milyen volt a '80-as, '90-es években.  

A rendszer működése nem csak a diktatúrán alapszik, hanem a személyi kultuszon is, így szinte meg sem kérdőjelezik a hatalom helyességét vagy helytelenségét. Már kiskoruktól kezdve úgy nevelkednek, hogy a Nagy Vezér és a Kedves Vezető az istenek, akik megvédik őket a jenki sakáloktól és a dél-koreai anyagias ellenségtől. Rengeteg felháborító tanítást kapnak, ami mind hazugság, de legjobban mégis az akasztott ki, hogy szánt szándékkal olyan képet festenek le a világról, ami egyáltalán nem igaz. Pl. Dél-Koreáról olyan felvételeket és képeket mutatnak, ahol az amerikaik megverik a koreai gyerekeket, Dél-Koreában éhínség van és pusztulás, míg Észak-Koreában minden jól megy, egy gazdag és virágzó ország. A személyi kultuszból pedig az háborított fel a leginkább, hogy a két vezető portréját minden családnak kitüntetett helyre kellett raknia és tisztán tartania, egy olyan ronggyal, amit kimondottan erre a célra kaptak az államtól. Ha másra használták azt a rongyot vagy port találtak a képeken, akkor a rendőrök elvitték a családot. Havonta fehér kesztyűs hivatalnokok ellenőriztek mindenkit. 

Még bőven lehetne sorolni, hogy milyen agymosó és népbutító eszközök voltak/vannak, a legszörnyűbb az egészben, hogy mivel a népnek nincs viszonyítási alapja, sem lehetősége arra, hogy megszerezze a megfelelő tudást, illetve félelemben élnek, meg sem merik támadni a rendszert vagy elhisznek mindent. A titkosrendőrségnek, a Bowibu-nak nem is kell szinte működnie, mert szomszéd feljelenti a szomszédot, gyerek beköpi a gyereket. Mindent az állami elosztórendszeren keresztül kaptak, ruhát és élelmet, még azt is az állam mondja meg, hogy mi lesz a foglalkozásod, biztosítja is a munkahelyet és a lakhatást is. Szigorúan mindent nyilvántartanak, még azt is, ha egy család elköltözik, így a szökés sem maradhat titokban. Ha a szongbun-rendszer szerint értékes a család (szimpatizáns, párthű, vagy háborús hős felmenők), akkor jobbak a kilátások az életre, de nagyon könnyen a társadalom peremére lehet szorulni. 

Az 1990-es években bekövetkezett éhínség táptalaja lett a már így is létező korrupciónak és a fekete piacok megerősödésének. Sok ember droggal és csempészett áruval kezdett el kereskedni, hogy a családjának ételt tudjon adni, mert már az állami elosztó rendszer is becsődölt. Illegális volt minden ilyen tevékenység, de annyira korrupt mindenki, hogy fizetségért cserébe szemet hunynak minden felett. Hyeonseo családja is így próbált meg boldogulni. A kínai határ mellett éltek, ahol csak egy keskeny folyó választotta el a két országot, így könnyebben tudtak üzletelni. Hyeonseo még a nagykorúsága előtt átszökött egy kicsit a befagyott folyón, hogy megnézze magának Kínát, de hazamenni már nem tudott. Innen indul a kálváriája, ami szinte egész Ázsián át tartott.

Kína 

Hyeonseo Lee egész életében hálás volt, hogy az apja erőltette a madarin nyelv tanulását, így egész jól elboldogult Kínában. Sokszor sikerült magát kiadnia kínainak vagy kínai-koreainak, így a nyelvtudás megmentette az életét. Itt döbbent rá először, hogy mennyi hazugsággal etették őket, hogy szinte semmi sem igaz abból, amit eddig egész életében tudott. Itt betekintést is nyerhetünk az embercsempészek világába és az alvilágba is.

Dél-Korea

  Több évnyi Kínában tartózkodás után Hyeonseo eljut Dél-Koreába. Ebben segítségére van a Kínában megismert dél-koreai barátja, Kim is, akivel több éves párkapcsolata lett. Az igazi sokk itt érte Hyeonseo Lee-t, hiszen rádöbbent, hogy elvileg egy népnek kellene lenniük, de mégsem azok. Mások a szokások, a társadalmi berendezkedés, sőt még a nyelv is. Hiába beszélnek koreaiul, nagyon nehezen érti meg. Az étlapokat sem tudja elolvasni, mert nem érti, hogy mi az a lice (angol rice - rizs; a szó eleji L kiejtési sajátosság). Az északi amerikagyűlölő országból jött lánynak nagyon nehéz felfogni a déli amerikarajongó ország nyelvi változásait és sajátosságait. Ez pl. olyan, mintha a vidéki nagymamámnak mondanám azt, hogy megyek soppingolni, fogalma se lenne arról, hogy mit beszélek, pedig magyarok vagyunk mindketten. Csak míg nekem ez érthető lenne, hogy nem érti, addig Hyeonseo-nak huszonévesen egy sokk volt, hogy nem érti meg a saját korosztályának beszédjét sem.

 A hirtelen jött szabadsággal és a választási lehetőségekkel sem tud nagyon mit kezdeni eleinte. Furcsa számára, hogy egyetemre jelentkezhet és nem kell hozzá az állam engedélye. Rádöbben, hogy Dél-Koreában iszonyatosan sokat számít a családi háttér, a jó képzettség és a vagyon. Ha mindezekkel nem rendelkezik egy koreai, akkor borzasztóan hátrányosan indul, főleg ha még észak-koreai is. Itt nem védi meg a szongbun-rendszer, itt szinte esélye sincs bejutni a felső tízezerbe, keményen kell dolgoznia. A társadalomban egy kissé lenézik az észak-koreaiakat, de azzal a gyűlölettel nem találkozik, amit tanítottak neki és amitől tartott. Nincs gyűlölet, egyszerűen csak a dél-koreaiak kerülik a témát, nem beszélnek a helyzetről, de maximálisan segítőkészek és bizonyos fokig befogadók is.  

Kulturális sokk és a család

Végül nagy diplomáciai harcok (elképesztő, hogy pl. Laoszban mi volt) és lehúzó embercsempészek mellett sikerül kimenekítenie az öccsét és az édesanyját is, majd segíteni nekik a beilleszkedésben. A családja is átesett egy kulturális sokkon, ami náluk sokkal nagyobb erejű volt. Az idősebb anyuka pláne nehezen rázódik ki egy olyan társadalomból, amiben az élete háromnegyedét leélte, az öccse pedig fiatalként borzasztóan megijed azoktól az elvárásoktól, amik Dél-Koreában vannak. Volt időszak, amikor mindketten vissza akartak menni Észak-Koreába, mert ott egyszerűbb lett volna az élet a bejáratott illegális üzletekkel, a követhető szabályokkal és az ott maradt rokonokkal. Azt is sokként élték meg, hogy Hyeonseo Lee bemutatta nekik a "jenki sakál" barátját. 

Végtelenül sokat tudnék még beszélni a történetről és a rengeteg áll-leesős pillanatról, arról, hogy mennyire izgalmas volt végigolvasni a menekülést (jobb, mint egy akciófilm), de meg akarom hagyni az élményt. Nekem, mint nyelvtanulónak, nagyon érdekes volt a nyelvi problémákról és a két Korea közti kulturális különbségekről is olvasni. A legjobban viszont az írónő személye, az élni akarása, a küzdőképessége, a talpraesettsége, az intelligenciája és családszeretete fogott meg. Egyszerűen hihetetlen, hogy miken ment végig és kibírta épp ésszel.  
____________________________________________________________________________________
Történet: 6/5 pontból
Kedvenc: Hyeonseo Lee, Kim, Minho
Tetszett: maga a történet és a kulturális sokk leírása
Nem tetszett: -
Fordította: Todero Anna
Oldalszám: 404 oldal
Kiadó: Libri Könyvkiadó Kft. 
___________________________________________________________________________________
 Blogturné extra 
A két Korea közti konfliktustól a hallyu-mozgalomig 

Csak dióhéjban írom le a két Korea közti konfliktus mibenlétét, aki bővebben kíváncsi a témára, itt van egy remek cikk, amely nagyon szépen és hozzáértőn összefoglalja a történelmi eseményeket. 

Korea kettészakadásának egyik fő elindítója a japán megszállás volt az 1910-es években. A fasiszta Japán gazdaságilag a befolyása alá vonta Koreát, majd a második világháború során politikai célokra is felhasználta az országot, katonai diktatúrát vezetett be. A szovjet és amerikai csapatok együtt harcoltak a japánok ellen a koreaiakkal, északon a szovjet csapatok állomásoztak, délen pedig az amerikai csapatok, így két megszállási övezet jött létre Koreában. Az állami felső vezetés kialakulására is jellemző volt ez a kettősség: az északi terület kommunista érdekszférává, a déli pedig kapitalista és tőkés uralmi rendszert követő, tehát Amerika barát érdekszférává vált. 

 1949-re az amerikai csapatok elhagyták Dél-Korea területét, így az országot csak saját gyenge hadserege védte. Az akkori vezető Észak-Koreában, Kim Ir Szen az ország egyesítésére törekedett, meglepetésszerű támadást indított Dél-Korea ellen, kihasználva annak védtelenségét. A koreai háborúban (1950-1953) végül patthelyzet alakult ki, az amerikai segítség miatt meghiúsult Dél-Korea elfoglalása. A háború még a mai napig sem ért véget, jelen pillanatban tűzszünet van érvényben 1953. július 27-e óta. 

A megosztottság rögzült: Észak megmaradt egy világtól elzárt területnek, ahol teljes diktatúra van, Dél viszont főként amerikai segítséggel fejlett ipari nagyhatalommá vált. Dél-Korea az 1980-as években nyitni kezdett a világ felé (az 1980-as években mi is felvettük az országgal a diplomáciai kapcsolatot). 

Az 1990-es években pedig elindult a koreai hullám, nemzetközileg elismert néven a hallyu-mozgalom, melynek célja a koreai populáris kultúra (filmek, sorozatok, zene) megismertetése és elterjesztése a világon. A hallyu-mozgalomnak köszönhetően Dél-Korea aktívan bekerült a világ vérkeringésébe és lassan, de biztosan teret hódít magának. A populáris kultúra elterjedése automatikusan maga után vonja a teljes kultúra megismerését, így akit elkapott a hullám, az hamarosan érdeklődni kezdett a nyelv, a történelem és a kultúra iránt is. A hallyu-mozgalom nálunk Magyarországon is tarolni kezdett, bár még szubkultúra szinten létezik. A 2000-es években létrejött a Koreai tanszék is az ELTE-n, ahol már a nyelvet is lehet tanulni. 

___________________________________________________________________________________
  Nyereményjáték 

Hyeonseo Lee (ejtsd: Hjonszo I) eddigi élete során többször rákényszerült, hogy nevet változtasson. Születésekor kapott neve után volt, amit a szükség hozott, volt olyan, amelyet kénytelen volt elfogadni és volt olyan is, amelyet önként választott. A feladatotok az lesz, hogy a blogokon elrejtett betűk alapján kitaláljátok, melyik neve bújt meg a sorok között a hét közül. Három blog – három név. A neveket írjátok be rafflecopter doboz megfelelő mezőjébe. Segítségképpen nem kevertük össze a betűket, továbbá a vezetéknév (első helyen áll, mint a magyarban) egyetlen szótag. Kalandra fel! 

Ha kitaláltátok mind a három nevet, esélyetek nyílik megnyerni a Libri kiadó által felajánlott az A lány hét névvel című regény két példányának egyikét!

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway
___________________________________________________________________________________
 További állomások 

10/12 Tekla Könyvei 
10/14 Könyvszeretet
10/16 Szembetűnő
____________________________________________________________________________________

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ania Ahlborn - Vértestvérek

Ania Ahlborn - Vértestvérek  Fülszöveg: Az Appalache-hegység mélyén található egy ház, messze a civilizációtól. A Morrow család lakja, a...