2014. október 9., csütörtök

Cat Winters - Fekete madarak árnyékában

Igazi különlegességet jelentetett meg szeptember 18-án a Scolar Kiadó, melyben az első világháború Amerikáját ismerhetjük meg jobban. A Fekete madarak árnyékában az 1918-as spanyol-nátha idején játszódik, főszereplője egy különleges névvel megáldott lány. A 16 éves Mary Shelley Black akarva akaratlanul belekerül egy spirituális közegbe, ahol hátborzongató dolgok kezdenek történni. Fura szellemalakok jelennek meg az előhívott fotókon, és a lánynak úgy tűnik mindehhez sok köze van.


 A misztikus és sprituális félelmektől terhes levegőben egy szerelem is kibontakozik, ám a tömegeket elpusztító nátha járvány és a háború kilátástalansága sok aggódásra ad okot. Mary Shelley megpróbál rájönni mit akar a szellemalak tőle, és mi zajlik a háttérben. A Scolar Kiadótól most megnyerheted ezt a különleges hangulatú regényt, csak követned kell a fekete madarakat. Készülj a misztikumra és vedd elő a spirituális látásodat. Szükséged lesz rá! 

Cat Winters - Fekete madarak árnyékában 

Miért pont ez? Imádom a misztikus sztorikat és fekete madár mániám van, szóval nem hagyhattam ki! 

Fülszöveg: 1918-ban a világ az apokalipszis felé száguld. Félelem és zűrzavar uralkodik, ráadásul a világháború árnyékában halálos járvány tombol. A 16 éves Mary Shelley Black gyötrődve figyeli, ahogy a kétségbeesett gyászolók összesereglenek a spiritiszta szeánszokon és a szellemfényképészeknél. Mary Shelley maga soha nem hitt a szellemekben. A kilátástalanság percei azonban arra kényszerítik, hogy átgondolja addigi felfogását az életről és a halálról; első szerelme ugyanis – aki a fronton halt meg – szellemalakban tér vissza hozzá…

 „Winters mesterien megírt debütáló könyve hatásosan festi le a háborús idők szerelmi kapcsolatait, az 1918-as spanyolnátha-járványt és a korszakot jellemző spirituális divatot – magával ragadó szerelmi történet izgalmas misztikummal keverve.” - Publishers Weekly 

Vélemény: Hjaj, ez de jó volt! Imádom a misztikus, szellemes sztorikat és most már megszerettem a háborús történeteket is, pedig azok eddig nem kötöttek le. Talán azért, mert sosem bírtam megemészteni azt a sok értelmetlen gyilkolást, a mocskot, a kínokat, a fájdalmat. A háború egészen más, mint egy sorozatgyilkosos sztori vagy egy horror. Cat Winters viszont pont azt ragadta ki a háborúból, ami leköti az ember figyelmét. Nem dobálózott évszámokkal, hadicselekkel, nem taglalta részletesen a háború eseményeit, hanem egy hétköznapi ember szemszögéből ragadta meg. Bár borzalmakról is írt, ennek ellenére "könnyebben emészthető" volt a regény háborús része. Mary Shelley-n keresztül nagyon jól megfogalmazta, hogy gyereknyelvre lefordítva valójában mennyire értelmetlen a háború. Fel is nevettem a megfogalmazáson és igazat adtam Mary Shelley-nek.

"Egyáltalán nem lennének háborúk, ha a felnőttek követnék a gyerekként megtanult szabályokat. Egy négyéves is látja, milyen ostobán viselkednek a felnőttek, ha gyereknyelven magyarázzuk el nekik a háború mibenlétét. Egy Németország nevű gyerek kötözködni kezdett a játszótéren, amibe beletartozott, hogy miközben bántalmazni akart egy Franciaország nevű gyereket, elagyabugyált egy Belgium nevű kislányt. Azután Anglia el akarta verni Németországot, hogy segítsen Franciaországnak és Belgiumnak, és amikor ez nem sikerült, áthívott egy Amerika nevű gyereket, és az emberek nekiláttak az ő püfölésének is." 

  A háborús részek inkább azokról az emberekről szóltak, akik nem harcoltak, hanem otthon maradtak, illetve azokról a katonákról, akik hazatértek és akiknek fel kellett dolgozniuk a háború borzalmait. Akik nem haltak meg, azok is örök életükre megnyomorodtak, végtagokat vesztettek el vagy a szemük világát vagy az ép elméjüket. A halál nem válogatott, elvitte a 18 éves katonát is. Mindemellett kitört a spanyolnátha és lavinaként söpört végig a világon. Hihetetlen mértékű pusztítást vitt véghez. Aki nem harcolt az is nagy eséllyel meghalhatott egy betegség miatt.  Az emberek akkori tudatlansága is borzasztó. Védőoltás még elvétve létezett, gyógymód nemigen volt, csak házi praktikákat ismertek (hagymaevés), amik sokszor nem voltak hatásosak. Akár napokon belül is belehalhatott valaki a spanyolnáthába. A betegség gyors lefolyása és a tudatlanság, illetve, hogy nem volt gyógymód, érthetővé tette, hogy az emberek miért is rettegnek annyira. A könyv hangulata emiatt is apokaliptikus volt.

  Ebben a világban marad egyedül a 16 éves Mary Shelley, amikor az édesapját elhurcolják és bebörtönzik. Eva nagynénjéhez utazik, hogy valahová tartozzon, valahol élni tudjon. Evahoz költözve arra is lehetősége lesz, hogy közelebb legyen szerelme, Stephen családjához, hogyha a fiúhoz magához nem is juthat közelebb. Stephen ugyanis a háborúban harcol és egy-két levélváltás a minden, amit megtehetnek. Egészen addig, míg Stephen szelleme meg nem jelenik Mary Shelley előtt. Lehetősége lesz kommunikálni Stephennel, akin mindenáron segíteni szeretne. A fiú nem lel békére és Mary Shelley ki akarja deríteni, hogy a fiú miért nem tud tovább lépni, mi tartja még itt. Meglepő dolgokra jön rá és addig nem hagyja abba a nyomozást, míg ki nem derít mindent. Engem nagyon meglepett ez a szál és végig izgatott voltam miatta.

  Az akkori tudatlansághoz és a halál közelségéhez egyenesen arányban társult egyfajta hiszékenység is. Az emberek figyelme és érdeklődése megnőtt a spiritizmus iránt. Egyre többen hinni kezdtek a szellemekben és abban, hogy eltávozott szerettükkel valahogy kapcsolatba tudnak lépni. Ismertté vált egy kutatás eredménye is, miszerint a halálunk után 21 grammal lesz a súlyunk kevesebb, ami a lélek eltávozását jelzi, tehát a lelkünk egy 21 grammnyi létező dolog. Divattá válik az is, hogy a csalók kihasználják ezt a hiszékenységet. Stephen bátyja, Julius is a csalók közé tartozik. Fényképészettel foglalkozik, így ebben az iparágban csal. Elhiteti az emberekkel, hogy képes lefotózni az eltávozottak lelkét, így közös családi fotót tud készíteni még akkor is, ha már nem él mindenki. Julius karakterét már a kezdetektől nem szerettem és csaló mivolta csak növelte bennem az ellenérzéseket. Irritált a karaktere és nem is éreztem fontosnak a jelenlétét, de természetesen jelentősége volt, mint ahogy az összes karakternek.

  Mary Shelley érdekes, szórakoztató és roppant okos karakter, leszámítva azt, hogy hisz a népi gyógymódokban. A szellemekben is hisz, de ez érthető és olvasóként nem is furcsálltam, ugyanis nem azzal a képességgel született, hogy kommunikálni tud a szellemekkel és nem is bolondult meg, nem divatból híresztelte, hogy képes kommunikálni Stephen szellemével. Mary Shelley-be belecsapott a villám és halál utáni élménye volt, majd visszatért az élők közé. Ez az esemény tette őt érzékennyé a szellemekre, emiatt volt képes Stephent is meglátni.

  Stephennel való szerelme nagyon lassan bontakozik ki előttünk és talán ettől is olyan szép ez a szál. Megismerjük az egész történetüket, levelekből és emlékekből és egyre jobban összefacsarodik a szívünk. Két, egymásnak tökéletes ember összetalálkozik, szerelembe esnek és egyszerűen nem képesek együtt lenni. Az élet és a halál sem engedi. Antiromantikus létemre ki voltam borulva és meghatott a szerelmi szál.

  A Fekete madarak árnyékában egy percig sem untatott, sőt! Mindig adott valami újdonságot, meglepetést vagy fordulatot. Az írónő nagyon jól összerakta az egészet, le a kalappal előtte. Éreztem a háború iszonyatát, a betegségtől való félelmet, az emberek butaságát, Mary Shelley kétségbeesését és kitartását, a szeretetet, a szellemeket. Magába szippantott és elvarázsolt a könyv. A hangulaton még az is dobott, hogy itt-ott régi képek szerepelnek a könyvben.

  Mary Shelley mellett még Eva, a nagynéni karaktere is említésre méltó. Nagyon bírtam a nagynénit, mert erős és vagány karakter volt, mindemellett végig megtartotta a nőiességét. Egy hadihajókat építő gyárban dolgozott, de mindvégig látni lehetett benne az annak idején tündöklő nőt, akinek nagyon fontos a szeretet és a család.

  A könyvet csakis ajánlani tudom, mert egyszerűen letehetetlenül jó volt és emellett nagyon érdekes is. Nem vagyok ijedős, de Cat Wintersnek sikerült elérnie, hogy párszor összerezzenjek. Eddig is fura áhítatos csodálattal és egyben félelemmel tekintettem a fekete madarakra, de ezek után már tuti, hogy nem tudok máshogy viszonyulni hozzájuk.

____________________________________________________________________________________    Történet: 6/5 pontból
Kedvenc: Eva, Mary Shelley
Tetszett: az egész! Kimondottan tetszett a misztikus szál és a háborúval kapcsolatos részek.
Nem tetszett: -
Fordító: Simonyi Ágnes
Oldalszám: 304 oldal
Kiadó: Scolar Kiadó
Megjelenés: 2014
____________________________________________________________________________________  
  Blogturné extra
A spanyolnátha

A spanyolnátha 1918 és 1919 között pusztított. Világméretű járvány volt, a legdurvább becslések szerint 100 millió ember lelte halálát a betegség miatt. Többen haltak meg a járványban, mint a háborúban. Az emberi történelem során ez a járvány a csúcstartó, ami az elhalálozások számát illeti. Háborús járványnak is tartották, pedig olyan országokban is lesújtott, ahol nem volt háború.

A betegség elnevezése onnan ered, hogy az influenza vírusról először Spanyolországból lehetett hallani, mert semleges ország lévén, az ottani cenzúra enyhébb volt. A betegség felbukkanása és eredete azonban ismeretlen. 

  Hatékonyságát a gyors mutációnak köszönhette, mert szinte lehetetlenné vált a gyors védekezés. Meglepő módon a 20-40 korcsoportot tizedelte a legjobban, mert az áldozatok immunrendszere túlreagálta a fertőzést és elpusztította a tüdőszöveteket. A legtöbben nem magába az influenzába haltak bele, hanem a szövődményeként fellépő tüdőgyulladásba. A tünetek: hirtelen felszökő láz, hidegrázás, heves fejfájás, végtagi fájdalom, köhögés, torok érzékenysége. Gyakori volt az orrvérzés is, illetve a tüdőgyulladás is vérzéssel járt. A bőr is kékesfekete árnyalatot vett fel, ami az oxigénhiányt jelzi.

  Egyes kutatók kételkedtek abban, hogy vírusról volt szó, inkább tüdőpestisre gyanakodtak, de 1933-ban sikerült azonosítani a betegséget. Ma a madárinfluenzához hasonlítják. 

  Védekezni népi gyógymódokkal próbáltak, továbbá karanténnal. New Yorkban betiltották az utcán a köpködést és pénzbírságot szabtak ki, ha valaki mégis ellenszegült. Több városban maszk viselését írták elő. Aki túlélte a spanyolnáthát nem épült fel teljesen. Hosszútávú hatása volt, hogy a betegek neurológiai tünetekkel küszködtek. Megnőtt az agyhártyagyulladás gyakorisága is, ami alvásrohamokat, aluszékonyságot és a Parkinson-kórra jellemező tüneteket okozott. 

____________________________________________________________________________________  
Nyereményjáték 

 A regényben visszatérő motívumként szerepelnek az anagrammák. Mary Shelley Black szerelme, Stephen ezek segítségével vezeti el a lányt egy csomaghoz. Az anagramma egyfajta szójáték, amit a megadott betűk összes felhasználásával új és értelmes szavak rakhatók ki. A te feladatod az lesz, hogy az állomásokon található anagrammák segítségével egy a könyvhöz kapcsolódó kifejezést tegyél ki.

Ha helyesen rendezed a betűket megnyerheted a Scolar Kiadó által felajánlott 3 db Fekete madarak árnyékában című könyvet. Nézz a szavak mögé és hajrá!

heves magyal (étel)

Ne feledd! A Kiadó csak magyarországi címre postázza a nyereménykönyvet. 72 órán belül, ha nyertél a Blogturné csapata felveszi veled a kapcsolatot, ha nem válaszolsz a nyereményértesítő mailre, új nyertest sorsolunk. 

 a Rafflecopter giveaway
____________________________________________________________________________________  
További állomások 

10/01 Zakkant olvas
10/03 Deszy Könyvajánlója 
10/06 Always Love a Wild Book
10/09 Könyvszeretet
10/11 CBooks
10/13 Dreamworld
10/15 Nem harap a...
____________________________________________________________________________________  

1 megjegyzés:

  1. Szia! :)
    Nekem nagyon tetszett ez a könyv... Tudnál nekem hasonló témájúakat ajánlani? :)
    Előre is köszönöm!

    VálaszTörlés

Ania Ahlborn - Vértestvérek

Ania Ahlborn - Vértestvérek  Fülszöveg: Az Appalache-hegység mélyén található egy ház, messze a civilizációtól. A Morrow család lakja, a...