2013. december 14., szombat

Tamara Ireland Stone: Time Between Us - Elválaszt az idő

  A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából előreláthatólag december 15-én jelenik meg Tamara Ireland Stone: Time Between Us - Elválaszt az idő című regénye. Ennek örömére a Blogturné Klub tagjai bemutatják Anna és Bennett varázslatos kalandját!

  2013. december 7-től minden nap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve a történethez kapcsolódó érdekességekkel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. A szokásos nyereményjáték sem marad el!


Tamara Ireland Stone: Time Between Us - Elválaszt az idő

Miért pont ez? A könyv angolul már egy ideje a várólistámon csücsült, így nem volt kérdés, hogy a magyar megjelenés miatt előrébb veszem. :)

Fülszöveg: Szeretni valakit nehéz. De még nehezebb, ha nem csak a távolság áll közétek, hanem az IDŐ is.
  FELEMELEM A FEJEM, ÉS EGYENESEN RÁNÉZEK. Most még félszegebben mosolyog, de ugyanolyan kedvesen. Mintha tudná, ki vagyok. Őszintén. Ettől olyan érzésem támad, hogy talán érdemes lenne megismerni, és önkéntelenül visszamosolygok rá. 
  Még akkor is vigyorgok, amikor befordulok a következő kanyarban. Aztán - mielőtt végiggondolhatnám, mit csinálok - félúton hátrafordulok, és ismét rápillantok.
  Eltűnt.
  Megpördülök, és a futópályát pásztázom a tekintetemmel. Aztán a padokhoz futok. A lépcső aljánál egy pillanatra megállok, és eltűnődöm, vajon ott volt-e egyáltalán. De végül csak összeszedem a bátorságom, és megiramodom felfelé.
  Nincs ott, de biztosan tudom, hogy ott volt. Otthagyta a nyomát: a friss hó összepréselődött azon a helyen, ahol ült. Alul pedig ott a két lábnyom.
  És akkor feltűnik még valami.
  A saját lábnyomaim egyértelműen kivehetőek körülöttem a porhóban, az ő nyomai azonban nincsenek sehol. Pedig ott kellene lenniük, kétszeresen is - hiszen egyszer odament a padhoz, aztán pedig elment onnan. De sehol semmi, csak a vastag, szűz takaró.
"Csodálatosan megírt, egyedi szerelmes történet."

Vélemény: Az Elválaszt az idő olyan, mint az Időutazó felesége, csak tiniknek. A fiú, Bennett azzal a képességgel született, hogy tud utazni az időben és a helyek között is. Gondol egyet és hirtelen ott terem pl. Spanyolországban, holott előtte egy pillanattal még Amerikában volt. Anna egy szomszédlány típus, teljesen átlagos. Két dolog határozza meg nagyon a karakterét: imád futni és minden vágya, hogy egyszer körbeutazza a világot. 

  Ugyan Bennett képessége fantasy történetet feltételezne, ez inkább egy romantikus regény, de az sem a csöpögős vagy a "megdöglök érted" fajtából. Mindenki nagyon jól tudja, hogy itt szerelem lesz, anélkül, hogy elolvasná a könyvet. Nem is ezen van a hangsúly, hanem azon, hogy milyen is egy kapcsolat, milyen akadályok lehetnek és milyen érzés feladni fontos dolgokat, hogy működhessen. A szerelmi szál szépen csordogál a maga medrében, nem marad ki a regényből az "összejönnek" pillanat, de itt az "utána" is helyet kap. Mi van azután, hogy összejöttek?

  Rengeteg cikket lehet olvasni és nagyon sokat lehet hallani a távkapcsolatok buktatóiról. Valaki azt mondja, hogy működik a dolog, valaki pedig azt, hogy nem. Mindenki arra hivatkozik, hogyha IGAZÁN szeretik egymást, akkor le tudják győzni a távolságot. Abban viszont mindenki egyet ért, hogy borzasztó nehéz. Itt is valami hasonlóról van szó, csakhogy az akadály leküzdhetetlennek tűnik, hiszen itt az időbeli eltérések okozzák a probléma többségét. 


  A könyv nagyon furcsa volt. Tény, hogy szépen megírt és az is tény, hogy különleges szerelmi történet. Az utolsó pillanatig nem tudtam rájönni, hogy a két szereplő közti konfliktust hogyan lehetne megoldani, mert minél inkább előrébb haladt a történet, annál bonyolultabbnak tűnt. Ez a konfliktus volt a könyv legnagyobb erőssége és Bennett karaktere. 

  Bennett a képessége nélkül is egy olyan srác, akire felkapnám a fejem, mert udvarias, kitartó, hősies, hűséges, odaadó, jó ember és egyszerűen imádnivaló. Végig szurkoltam a srácnak és nem pedig kettőjüknek. Érthetetlennek tűnik a mondatom, de megmagyarázom. Anna szemszögéből íródott a történet, így feltételeztem volna, hogy az ő részéről erősebben fognak hatni az érzelmek. Nem így történt. Anna végig olyan volt számomra, mint egy külső szemlélő, egy narrátor és mintha nem is róla és Bennettről szólt volna a történet, hanem Bennett-ről és egy másik Annáról. Bennett érzései sokkal nyilvánvalóbbak voltak és egy pillanatra sem kérdőjeleztem meg a szerelmét. Mindent megtett volna Annáért. 

  Annára viszont haragudtam, főleg akkor, amikor pont ő vádolta Bennettet önzőséggel. Anna volt végig önző és sokszor már parancsoló és erőszakos is. Olyat várt el Bennett-től, ami nem a fiún múlt. Végig az volt bennem, hogy Anna csak a saját vágyait és boldogulását tartja szem előtt, nem hajlandó engedni semmiben, a fiú viszont dobjon el mindent. Az sem segített a helyzeten, hogy legalább kétszer megtört a könyv hangulata és egy kicsit lelassult. Ha beszélhetünk egy könyv tempójáról, akkor az Elválaszt az idő ilyen volt: lassú, gyors, lassú, lassú, lassú, gyors. Elég nehezen rántott magába a könyv, de mikor már feladtam volna, akkor hirtelen elérkezett az a pillanat, amire felkaptam a fejem és darálni kezdtem a könyvet. Szépen haladt is a sztori, ahogy kellett, aztán lett egy hirtelen vágás, egy belassulás, amivel viszont nem voltam elégedett. Nem volt rossz, nem untam rá a történetre, csak megtört az az ív, amely mentén haladt a történet. Az utolsó egyharmadban aztán visszatalált a maga útjára, csak belerondított egy kicsit a hangulatomba. Olyan érzés volt, mint amikor hallgatod a kedvenc dalod és már jönne a refrén, amit kívülről tudsz, erre megcsörren a telefonod és ki kell kapcsolnod a zenét. A beszélgetés kizökkent és amikor visszakapcsolod a zenét, akkor már nem pont ugyanolyan a hangulatod.

  Annak ellenére, hogy Annát nem kedveltem meg, a történet nyomot hagyott bennem és örülök neki, hogy elolvastam. Különleges atmoszférája volt, amit még most is érzek, ha a könyvre gondolok, pedig már eltelt két hét és pár könyvön is túl vagyok azóta. Bennett és főleg a nővére nagyon érdekel, így a folytatást mindenféleképpen olvasni fogom. Úgy érzem, hogy ez lesz az első olyan könyvsorozat, ahol a második részt jobban fogom szeretni, mint az elsőt.
_______________________________________________________________________________________________
Történet: 5/5
Karakterek: 5/5
Kedvenc: Bennett
Tetszett. a fiú karaktere és érzései a lány iránt. Maga a konfliktus a szerelmesek között. A télies hangulat.
Nem tetszett: Anna. Nem a karakterizálással volt a gond, hanem magával a szereplő személyiségével, ami nem ugyanaz.
Kiadás: Könyvmolyképző Kiadó
Oldalszám: ?
Várható megjelenés: 2013.12.15.
_______________________________________________________________________________________________
 Nyereményjáték 

 Nincs más dolgod, mint lájkolni a kért oldalakat, hogy tiéd lehessen a könyv egyike!

a Rafflecopter giveaway

_______________________________________________________________________________________________
  Kukkants be a többi állomásra is!



12/7 Dreamworld - Borítómánia
12/8 MFKata gondolatai - Idézetek
12/9 Kelly Lupi olvas - Anna egy napja
12/10 Nem harap a... - Ismerd meg az írónőt
12/11 Deszy Könyvajánlója - Bennett
12/12 Kristina Blogja - Trailer
12/13 Roni Olvas - Anna és Bennett helyszínei
12/14 Könyvszeretet
12/15 Angelika blogja - Zenelista
_______________________________________________________________________________________________

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ania Ahlborn - Vértestvérek

Ania Ahlborn - Vértestvérek  Fülszöveg: Az Appalache-hegység mélyén található egy ház, messze a civilizációtól. A Morrow család lakja, a...