2015. május 21., csütörtök

Josh Malerman - Madarak a dobozban

  A Fumax Kiadónál végre magyarul is olvashatjuk Josh Malerman lélegzetelállító könyvét, ami valami olyat hoz a thrillerek közé, ami nagyon egyedi és új. A Madarak a dobozban regény apokaliptikus történetének főszereplője egy anya, aki egy olyan szörnyű világban él, ahol valami őrült dolog üti fel a fejét az emberek között. A világ egyre kegyetlenebbé válik, és az emberek vírusszerűen megölik magukat. Malorie küzd a túlélésért, és bátor tettre szánja el magát. Kimerészkedik a búvóhelyéről, és egy veszélyes utazásra indul két 4 éves gyerekkel, hogy végre megtalálja a biztonságos helyet. De ez nem egyszerű, mert a kinti világban valami szörnyűség lopakodik, amikre nem szabad ránézni. 

A Blogturné Klub négy bloggere végigkíséri Malorie és a gyerekek veszélyes utazását ebben a kegyetlen világban, ahol szörnyetegek leselkednek a bokrokban és senki sincs biztonságban. Tarts velük te is ezen az izgalmas utazáson, és légy része a Madarak a dobozban rémisztő történetének. Ha elég bátor vagy a turné végén a nyereményjátékban megnyerheted Josh Malerman letehetetlen debütáló regényét magyarul. 

Josh Malerman - Madarak a dobozban

Miért pont ez? A Fumax az egyik kedvenc kiadóm, benne van a top3-ban, így mindig figyelem a friss megjelenéseket és kíváncsian várom, hogy mivel rukkolnak elő. A fülszöveg első mondata már meg is győzött, hogy ezt a könyvüket is el akarom olvasni. 

Fülszöveg: Valami rémisztő dolog garázdálkodik odakint, amire nem szabad ránézni. Egyetlen pillantás elég ahhoz, hogy az ember őrült, kegyetlen gyilkossá váljon. Senki sem tudja, mi az, és honnan jött. 
  A szörnyűséges hírek egyre gyakoribbá válnak. Majd a tévé elsötétül, a rádió elhallgat, és az internet is összeomlik. A telefonok elnémulnak. Az ablakon pedig nem lehet kinézni többé. 
  Mára csak maréknyi túlélő maradt, köztük Malorie két gyermekével, akiket az egyetlen lehetséges módon nevel: a négy fal között. A folyóparti, elhagyatott ház ajtaja zárva, a függönyök behúzva, az ablakokra matracok szögelve. 
  Egyetlen esélyük, hogy elmenekülnek egy másik helyre, ahol talán biztonságban lehetnek. De az előttük álló út elrettentő: harminc kilométer a folyón, egy evezős csónakban bekötött szemmel! Csak Malorie találékonyságára és a gyerekek éles hallására támaszkodhatnak. Egyetlen rossz döntés is végzetessé válhat. És valami követi őket. De vajon ember, állat vagy szörnyeteg? 
   Josh Malerman lélegzetelállító debütálása egy letehetetlen, rémisztő és lebilincselő panoráma egy sarkaiból kifordult világról. 

Vélemény: Van az, amikor elolvasok egy fülszöveget és elkap az "ez kell nekem" érzés, elég sokszor van ilyen. Aztán meglátom a borítót és erősödik a "kell érzés" és aztán csalódok. De van az, amikor elkap a fülszöveg, a szokásosnál jobban rácsodálkozok a borítóra, beleolvasok és kész, végem van, szerelmes leszek és az is maradok. A Madarak a dobozban ilyen. Mikor megláttam a könyvet csak annyit voltam képes kinyögni, hogy: hú, de klassz ez a borító! Aztán jött a válasz, hogy direkt van középen kilyukasztva, mert az egy kukucskáló, és ez illett a regényhez. Először nem értettem, hogy miért is lényeges a kukucskáló, de a könyv elolvasása után rájöttem, hogy még annál is klasszabb a borító, mint amennyire elsőre hittem. De ez még mindig csak a külcsín, lássuk mi a helyzet a belbeccsel. 

  Haragszom az íróra, de úgy, hogy közben csodálom és pont azért csodálom, mert képes volt egy ilyen "rush" fílinget összehoznia és nem kaptam meg a megfelelő csattanót. Szánt szándékkal, direkt parlagon hagyott. Ez szadizmus, de a kívánt hatást elérte.
 
  A sztori adott a fülszöveg és a bevezetőnk alapján. Malorie két négy éves gyerekkel evez végig egy folyón bekötött szemmel, mert ha meglátja azt a valamit vagy valamiket, amik megőrjítették az egész világot, esélye se lenne biztonságosan célba juttatni magukat. Közel négy évet várt, hogy megtehesse a veszélyekkel teli utat egy olyan biztonságosnak ígérkező helyre, ami lehet, hogy már nem is létezik. Szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik az egész, de belevág. Ha már így is, amúgy is a halál és ez a sötétben tapogatózó életforma várja őket, inkább bevállalja, hogy a remény vezesse és elinduljon az ismeretlenbe, konkrétan vakon. 

  Az egész világ szép lassan megőrült, amikor meglátta ezeket a valamiket. Gyilkosokká és öngyilkosokká váltak és az emberiség gyakorlatilag kiirtotta önmagát. Csak pár túlélő lézeng még itt-ott, akik időben rájöttek, hogy nem egy badarság, amit látnak a hírekben, olvasnak az újságokban és hallanak a rádióban. Akik komolyan vették a rémisztő híreket, nekiálltak új életstratégiát kidolgozni, aminek lényege, hogy egyszerűen nem nyitják ki a szemüket semmilyen körülmények között. Ez azonban nem olyan egyszerű, főleg a reflex miatt sem, így a szem bekötése lett az egyetlen megoldás. Ahhoz pedig, hogy a legrázósabb helyzetekben (valami a nyakadba liheg és megérintve téged, elsuhan melletted) ne rántsd le a szemedről a kötést, hatalmas elszántság és önuralom kell, ami viszont szétőrli az idegeket. 

  Miután Malorie holtan találja testvérét, aki öngyilkos lett, kezdi komolyan venni az eseményeket, ráadásul egy benne megfogant életet is védenie kell. Malorie teljesen kétségbe esik. Talál egy hirdetést, miszerint pár túlélő hajlandó befogadni bárkit egy házba, aki segítségre szorul. Malorie odamegy, mert nincs más választása, egyedül nem éli túl ezt az egészet. A házba jutásával együtt bekerülünk a regény mikrokörnyezetébe, a házba, ahol annyi minden megtörténik és ahonnan évekkel később Malorie elindul a két gyerkőccel. 


  A regény fejezetei váltakoznak a múltbéli (házban történt) és a jelenbeli (evezés a csónakban) események között, így tulajdonképpen ellentétesen haladunk az időben. Ahogy Malorie jelene halad előre, úgy ismerjük meg visszafelé a múltat, azokat az eseményeket, amíg elvezettek idáig és amik magyarázatot adnak mindenre. Lassan kibontakozik előttünk egy csoport tragédiája is, nemcsak a világé. Szerintetek mi történik, ha kint káosz van és összezárunk pár egymásnak vadidegen embert egy házba, évekre? Eleinte ismerkednek, összefognak, próbálnak túlélni. Óhatatlanul lesz egy vezető, lesznek követők és előbb-utóbb lesz egy megbúvó lázadó. Mi lesz, ha összeszoknak végre és hirtelen betoppan egy új tag? Valaki szívesen fogadja, valaki gyanakodva, valaki pedig elsőre megérzi, hogy nem kéne a csoportot felbomlasztani egy új emberrel. Káosz lesz a mikrokörnyezetben is, felbomlik a csapat és a legjobb, legerősebb éli túl. Elképesztő volt lassan rádöbbenni, hogy nem  macsók, a legjobban felkészültebbek vagy az eszesek, hanem Malorie éli túl a belső káoszt a két gyerekkel. 

  Josh Malerman piszok jól alkalmazta a csoport pszichológiát a regényben. Tanulmányaim során pont az ilyen eseteket hozták fel példaként és szinte előre meg volt írva, hogy ez lesz a csapat sorsa, de az odavezető út nem mindegy, hiszen közben egyéneket is megismerünk. Mindegyik karakter "hozott" magával egy személyes történetet, egy múltat, a vágyaikat, a céljaikat és a személyiségüket. Némelyik közelebb került hozzám, főleg a volt tanár, Tom. Némelyiküket csak megtűrtem, némelyikük pedig nem érdekelt annyira, de a csapatnak szüksége volt rájuk. 

  Mindeközben tanúja lehettem annak, hogy a kezdeti kétségbeesett és gyámoltalan Malorie-ból hogyan lesz egy anyaoroszlán, aki bármire képes, csakhogy a gyerekeket életben tudja tartani egy olyan világban, ahol látniuk sem szabad szinte semmit. Okosan megoldotta, hogy kiskoruktól kezdve a hangok felismerésére nevelte fel őket. Öntudatlanul is, de elkezdte ezzel lerakni az új erősebb generáció alapjait, akik később túl tudnak élni mindent. 

  Egy-két durvább akciót leszámítva tulajdonképpen nem történik semmi és mégis. Mégis nem bírtam letenni a könyvet, a kapcsolatok alakultak, fejlődtek, dinamikusan változtak a szereplők között. A karakterek formálódtak, ki jó irányba, ki rossz irányba. Érdekes volt végignézni, hogy egy feszült helyzet mit képes kiváltani az emberekből. Az író madzagon rángatta az idegeimet és nem csak a szereplők sorsával való játék borzolt fel, hanem maga a rejtély, hogy mi a nyavalya van odakint és mi történt? És nincs rá megoldás? Muszáj ezt? Így fognak ezentúl élni az életben maradtak, hogy megvakulnak, holott egészséges a szemük? Milyen élet ez? Én még gyakran a saját lakásomban se tudok úgy végigmenni a sötétben, hogy ne rúgjak bele egy szék lábába vagy ne térdeljek bele az asztalba, pedig a lakásomat ismerem. Milyen lenne akkor kimenni az utcára úgy, hogy nem látok semmit? Az ötpercnyire lévő boltba se mernék elmenni, mert kb. egy óra lenne mire odajutnék vakon, ha egyáltalán eljutnék odáig és nem csapna agyon egy autó. Milyen lenne ezentúl így élni, ráadásul tudva azt, hogy valami mászkál kint, amitől rettegnem kell. Szerintem nagyon hamar bele is őrülnék. Malorie mégsem adja fel.

  Ez nem csak egy thriller, ez egy pszicho-thriller vagy horror vagy mindegyik egyszerre. Josh Malerman megdöbbentően jól bánt a pszichológiával a könyvében. A félelemre játszott, az ismeretlentől való félelemre. Nem csak a szereplőit kergette őrületbe, hanem lassan engem is, mert a fene evett már, hogy mi fog történni, mi van odakint, mi az az ismeretlen, tudni akarom, ismerni akarom, mert ha ismerem, akkor le is tudom győzni. Edgar Allan Poe és H. P. Lovecraft volt még ennek nagy zsenije, hogy a félelem volt maga a horrorisztikus, maga az ember és a belső világa, valamint a világra adott reakciói és az ösztön. Itt nem két ellenség áll szemben egymással, az ellenség eleve nem megfogható és ismeretlen, mégis valahogy le kell győzni vakon. Minden elismerésem a szerzőnek. Első regénynek ez nagy durranás volt.  


____________________________________________________________________________________ 
Történet: 6/5 pontból
Kedvenc: Malorie és Tom
Tetszett: a hangulat, a történetvezetés
Nem tetszett: Kedves Josh ez nagyon nem volt fair...
Fordította: Rusznyák Csaba
Oldalszám: 262 oldal
Kiadó: Fumax Kiadó
___________________________________________________________________________________
 Blogturné extra
 Hangulatcsináló képek 

A bejegyzésbe már beszúrtam pár hangulatcsináló képet, de ha nem elég, itt van még pár, ami szerintem nagyon megragadja a lényeget. 




____________________________________________________________________________________
 Nyereményjáték 

Josh Malerman könyvének világában a legfontosabb szabály: NE NYISD KI A SZEMED! Mi pedig pont ezt kérjük tőletek. Ahhoz, hogy megnyerd a turné végén a Fumax kiadó által felajánlott nyereménykönyvet figyelned kell a blogokat. A könyvben kiemelt szerepet kapnak a madarak, akik egyfajta “házőrzőként” segítek főhőseinknek. Minden blogon találsz egy madárról készült fotót, amiről fel kell ismerned a madarat. Ha képről nehezen menne, ne keseredj el. Nyisd ki jól a szemed, és keresgélj a betűk között. Ha megtaláltad a madarakat írd be őket a Rafflecopter dobozba a többi utasítással együtt és esélyed van megnyerni a könyvet.


 Ne feledd, ha téged sorsolunk 72 órád van válaszolni az emailre. A Kiadó csak Magyarországra postáz!

 a Rafflecopter giveaway  
____________________________________________________________________________________
 További túlélők 

05/16 Zakkant olvas
05/18 Tekla Könyvei
05/20 Könyvszeretet
05/22 Always Love a Wild Book
____________________________________________________________________________________ 

0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése