2014. szeptember 1., hétfő

Eljátszottál már azzal a gondolattal, hogy számítógépes szimulációs program segítségével tökéletes társat tervezz magadnak? Mit szólnál, ha később egyszer csak szembejönne veled az utcán? Katherine Applegate és férje, Michael Grant történetében Evening Spiker lehetőséget kap erre! Kövesd végig az EVE & ADAM turnét, ahol nyolc blogger véleményét olvashatod erről a nem hétköznapi témájú könyvről, és esélyed lesz megnyerni a három nyereménykönyv egyikét. 

Katherine Applegate, Michael Grant - Éva és Ádám

Miért pont ez? A borítóra felkaptam a fejem, mint szarka a csillogó tárgyakra, a fülszövegnél pedig teljesen elgyengültem.

Fülszöveg: Kezdetben vala az alma. Azután a baleset, a szörnyű, bénító sérülés és a kórház. Evening Spiker alig nyeri vissza az eszméletét, amikor egy furcsa fiú már ki is viszi a kórházból, és sietve az édesanyja kutatóintézetébe, a Spiker Biotechnológiai Gyógyszergyárba szállítja. Itt Eve-nek más dolga sincs, minthogy gyógyuljon, és elviselje a kísérteties elszigeteltségét, amelyet csak uralkodó természetű anyja, egy furcsa orvoscsapat és az ideszállításában közreműködő titokzatos fiú szakít meg időről időre. Amikor Eve már azt hiszi, biztosan meghal – bár nem éppen a sérüléseitől, hanem az unalomtól – anyja különleges feladatot bíz rá: meg kell terveznie a tökéletes fiút. Eve egy az emberi genetika oktatására kifejlesztett lenyűgözően aprólékos szimuláció segítségével nekiáll, hogy tetőtől talpig megtervezzen egy fiút: a szemét, a haját, az izmait, sőt még az agyát és a lehetséges személyiségjegyeit is. Éva megtervezi Ádámot aki maga lesz a tökély, a tökéletes emberpéldány, a tökéletes pár… vagy mégse?

Vélemény: Az idei olvasmányaim közül az Éva és Ádám is felkerült a legjobbak közé. A történet maga nem volt eredeti, de maga a könyv mégis az volt. Izgalmas, érdekes és nagyon olvasmányos volt, ráadásul teljesítette azt a saját kritériumomat, hogy gondolkozásra késztessen. Szeretem, ha egy könyv olyan problémákat vagy gondolatokat vet fel, hogy kihozza belőlem a filozofálgatós énemet. A tökéletes férfi (és nő) témája pont ilyen. 

  A fülszövegben nem is a "baleset" és a "titokzatos fiú" fogott meg, hiszen ezek lassan már alapkellékei egy YA-nak, hanem a Biotechnológiai Gyógyszergyárra és Eve kis játékára kaptam fel a fejem. Maga az a szó, hogy biotechnológia, már izgatottá tesz, hiszen sok izgalmas dolgot sugall, genetikai manipuláció, esetleg klónozás, halálos betegségekre megoldás, hatalmi harcok, stb. Eve játékáról pedig rögtön a Sims játék jutott eszembe, ami nálam egy guilty pleasure, nagy rajongója vagyok. A könyvtől meg is kaptam, amit vártam: hatalmi harcok, génmanipuláció, titokban sunnyogó tudósok, árulás, egy kis romantika, harc és játék az emberi testtel. 

  Sokat számított, hogy bírtam a főhősnőt, hiszen többnyire az ő szemén át látjuk a dolgokat, annak ellenére, hogy váltott nézőpontú a regény, mert Solonak is vannak részei. Alapesetben nem szeretem, ha több narrátora van egy sztorinak, mert kizökkent az olvasásból, ráadásul, ha ugyanazon szerző írja a férfi és a női karakter szemszögét, zavaró, hogy nem érezni a nembeli, így gondolkodásbeli különbségeket sem. Érthetőbben: ha egy nő ír egy férfi szemszögéből, az nekem mindig sántít. Egy nő nem tudja milyen férfinak lenni, csak elképzeli és ezért hemzseg a sztereotípiáktól a férfi szemszög. Az olyanoknál viszont, mint ez a regény is, ahol két szerző van, ráadásul férfi és nő, nagyon jól tud kijönni ez a váltott nézőpont. Mégis...mégis jobban bírtam Eve részeit és Solot valahogy nem tudtam a szívembe zárni, pedig az elhagyott magányos farkasokat imádni szoktam. Eve sokkal inkább uralta a sztorit a személyisége miatt. Talpraesett és harcias típus, aki még az olyanokkal is szembe mer szállni, mint az anyja, aki egy rettegett vezető mindenki szemében. 


Szórakoztató volt "figyelni", hogy milyen gondolatok cikáznak át a lány fejében, miközben próbálja megalkotni a tökéletes férfit, akit véletlenül Ádámnak neveznek el. Izgalmas volt belegondolni, hogyha Eve helyében lennék, akkor én milyen embert alkotnék meg és érdekes játék volt végigmenni a gondolatfolyamon. Ha felteszik a kérdést, hogy számodra milyen a tökéletes társ, azt hiszed, hogy olyan egyszerű válaszolni és elkezded magadban sorolni a különböző jellemzőket, külsőt, belsőt egyaránt és ha a végére értél, úgy gondolod, hogy ennyivel vége is, boldog lennél, ha ilyen társad lenne. Ez tényleg így van? Boldog lennél? Biztos, hogy mindenre gondoltál és nem hagytál ki semmit? Megvan a szem- és hajszín, a magasság, az izmos has, a humor, az ész és még pár általános dolog. De arra például gondolnál, hogy a társad jó ember legyen? Hogy viszonyuljon bizonyos kérdésekhez? Milyen legyen az erkölcsi érzéke? Milyen legyen a vallása? A világnézete? Kitartó legyen vagy lusta? Bátor legyen vagy gyáva? Milyen legyen az anyagcseréje? Ha most izmos is, mi van akkor, ha lusta lesz, lassú anyagcserével és nem lesz hajlandó edzeni?  Mi van, ha valamire nem gondoltál és megtörik a varázs? Vagy mi van, ha mindenre gondoltál, de nem marad tökéletes? A legfontosabb kérdés pedig: te hogyan éreznéd magad a tökéletes mellett? Biztos, hogy boldog lennél? Nem érzenéd magad kevesebbnek? Vagy nem unnád a túlzott tökéletességet? Nem attól ember az ember, hogy van jó és rossz oldala is? Hogy vannak váratlan reakciói? Nem az teszi izgalmassá a másikat, hogy sosem tudhatod mire gondol és mi lesz a következő lépése? Nem az teszi érdekessé a másikat, hogy mindig új dolgokat tudsz meg róla, hiába ismered már régóta? Biztos, hogy kell a tökéletes?

  Ha megtehetnéd, hogy létrehozod ezt a tökéletes társat, mit tennél, ha egyszer csak előtted állna? Mit tennél, ha felelősséget kéne érte vállalnod életed hátralévő részében? Mi lenne, ha ő szeretne téged, te viszont mást szeretsz? Vagy te szeretnéd őt, de ő mást választ? Eve-nek mindezeket végig kellett "játszania" úgy, hogy nem számolt a következményekkel. A legjobban ez a része fogott meg a regénynek, de emellett voltak még érdekes és izgalmas dolgok is. Elindult egy szál, ami tulajdonképpen a múltba vezetett vissza, a szülőkig és a Biotechnológiai Központ születéséig. Maga a környezet, a Központ kinézete sem volt utolsó, még azt is szerettem olvasni, ha csak a folyosón ment végig valamelyik szereplő. 

  A szerelmi szállal viszont bajban vagyok. Van egyáltalán szerelem vagy nincs? Ha van is, fogalmam sincs, hogyan fog alakulni és ez tartotta fent az érdeklődésemet, ettől lett egyedibb ez a szerelmi szál a többinél. Valahogy nem volt szokványos. 

  Sajnáltam, hogy rövid volt a könyv, mert nagyon élveztem az olvasást és maradtam volna még a szereplőkkel, főleg, hogy annyi kérdésre nem kaptam választ, hogy Dunát lehetne vele rekeszteni. Fúrja az oldalamat a kíváncsiság, hogy mi fog kisülni ebből az egészből. Ez viszont jó, mert ettől lesz számomra egy sorozatindító kötet ütős. Ha megveszek a következő részért és vérig vagyok sértve, hogy vége van az első kötetnek, akkor az már nem is rossz kezdet.

Ui.: ez a borító annyira klassz, hogy ez lett nálam az idei év legjobbja.
________________________________________________________________________________________________
Történet: 6/5 pontból  
Kedvenc: Eve és Adam
Tetszett: Eve "játéka"
Nem tetszett: -
Fordította: Felföldi Edit
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2014
________________________________________________________________________________________________
 Nyereményjáték

 A könyv borítóján is megjelenik a szimbolikus jelentéssel rendelkező alma motívum. A blogturné játéka most a leghíresebb almákkal foglalkozik! Fejtsd meg minden állomáson a feltett kérdést és írd be a rafflecopter doboz megfelelő sorába, így esélyed lesz megnyerni a három nyereménykönyv egyikét!

5. Parisz kinek adta a legszebbnek járó aranyalmát a görög mitológiában?

 a Rafflecopter giveaway
________________________________________________________________________________________________
 A többi állomás

08/24 Kelly & Lupi olvas
08/26 Dreamworld
08/28 Nem harap a… 
08/30 Zakkant olvas 
09/01 Könyvszeretet
09/03 Deszy könyvajánlója
09/05 Media Addict
09/07 CBooks
________________________________________________________________________________________________

1 megjegyzés :