2015. október 15., csütörtök

David Walliams - Köténycsel

  A Kolibri Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelenik David Walliams Köténycsel című regénye. Ennek apropóján, meghívunk kedves Olvasó, hogy tarts velünk, és fedezzük fel együtt a Dennis nevű átlagos fiú nem átlagos kalandját, amely megváltoztatja az életét és kirángatja őt a szürke hétköznapokból. A út vicces lesz, telve bonyodalmakkal, átveréssel, ruhákkal és focival. 
   Az út első napjára 2015. október 9-én kerül sor, majd ezt követően minden másnap, más és más blogger segítségével ismerhetitek meg a Dennis körüli fennforgást. Eközben persze érdekességekkel is találkozhattok, illetve részt vehettek a nyereményjátékon is, melynek díja - a kiadó jóvoltából - három példány a Köténycsel című könyvből. 

David Walliams - Köténycsel 

Miért pont ez? Az LMBT szál miatt figyeltem fel a könyvre.

Fülszöveg: Ez a könyv egy Dennis nevű fiúról szól, aki egy hétköznapi házban, egy hétköznapi városban található, hétköznapi utcában lakik, és bizony nem sok jóval kecsegteti őt az élet. Vannak azonban álmai és mikor belevág, hogy megvalósítsa őket, egy csapásra minden megváltozik.
 Dennis történetét olvasva nevetünk és sírunk. De ha egyszer megismertük ezt a különleges fiút, soha többé nem felejtjük el. Dennis más volt. Már hallom is, ahogyan azt kérdezitek: de miben volt más, mint a többiek? Nos, egyelőre nem árulom el, de a könyv címéből megpróbálhatjátok kitalálni. 
 A Gengszter nagyi és a Milliárdos fiú sikerszerzőjének első regénye szokatlan, szókimondó és vicces, mely a gyermeki és a felnőtt szívhez (és a rekeszizomhoz) szól. Az első kiadás óta a Köténycselt 25 nyelvre fordították le, és csak az Egyesült Királyságban több mint 600 ezer példány fogyott belőle. 

Vélemény: Nagyon régen nem olvastam már ennyire kicsiknek szóló regényt, így kellett egy kis idő mire ráhangolódtam. Nekem nincs gyerekem, a körülöttem lévők pedig már közel járnak a nagykorúsághoz, így egyszerűen elkerült az irodalomnak ez a rétege. Bevallom őszintén, hogy az LMBT szál miatt nem is gondoltam volna, hogy a nagyon fiatal korosztálynak szól a regény elsősorban, így a meglepettségem még nagyobb volt. Ennyit változott volna az irodalom (a sorozatok és filmek világa is), hogy már kiskortól kezdve nyíltan beszélünk a témáról? Az én időmben ez még tabu volt, most meg ott van a hétköznapokban. Hogy ez baj lenne? Nem hiszem. Ha megfelelően van tálalva, akkor igenis szerencsés, hogy a gyerekek a szexualitás kérdésével és változékonyságával ilyen formában találkoznak először, nem pedig brutális vagy közönséges stílusban. Mindenféleképpen találkozni fognak a témával, csak nem mindegy, hogy mikor és hogyan. A Köténycsel szórakoztató és aranyos módon foglalkozik a transszexualitással. Nem ítélkezik, nem botránkoztat meg, nem hozza szóba a gyűlöletet, a vallás hozzáállását a témához, nem is mondja azt, hogy baj, hogy ez probléma lenne. Egyszerűen csak bemutatja, hogy létezik a transszexualitás, hogy a főszereplő fiú miként találkozik először a témával, hogyan éli meg és hogy reagál minderre a környezete. 

Nyílt titok, hogy most már a gyerekeknek szóló könyveket is úgy írják, a filmeket is úgy készítik el, hogy két szint mozog párhuzamosan vagy váltakozva. Az egyik szint a gyereké, a neki szóló poénokkal, epizódokkal, amik őt nevettetik meg és őt szórakoztatják, és van a másik szint, a szülőké, amikor viszont a gyerek hallgat és a szülő neveti el magát. Ezzel jobban el lehet adni a könyvet/filmet, hiszen a szülő szívesebben olvassa el azt a sztorit vagy nézi meg azt a filmet, ami őt is legalább annyira elszórakoztatja. A közös szórakozás élménye is nagyobb és erősebb. David Walliamsnak is sikerült ezt a két szintet mozgatnia a regényben, de roppant furcsán. 

A gyerekszint
Belegondoltam abba, hogyha gyerekként kerül a kezembe a könyv (főleg amikor még internet se volt) akkor hogyan éltem volna meg a regény olvasását. Kíváncsi voltam rá, hogy a gyerekszintre hogyan reagáltam volna, mindenféle előzetes tudás vagy élettapasztalat nélkül. (Persze ez csak elmélkedés, hiszen már nem tudok teljesen gyerekként gondolkodni.) Először is közel éreztem volna magamhoz a főhőst, főleg, ha fiú vagyok. Dennis egy átlagos srác, aki akár a saját osztálytársam vagy a szomszédom is lehetne. Csendesebb, visszahúzódó fiú, aki az apjával és idősebb fiútestvérével él együtt. Az anyukája elhagyta őket, ezért szomorú. Egy unalmas kisvárosban egy unalmas suliba jár, minden átlagos, még a szigorú igazgató is. Nagyon szeret focizni is, mint a világon szinten mindenhol a hasonló korú fiúk.

Dennis-szel azonban történik egy furcsaság. Egyik nap meglátja az újságosnál a Vogue-ot és elkápráztatja a divatmagazin. Míg az apja és a tesója talán a Playboyt dugdossa az ágya alatt, addig ő a divatmagazint. Szereti nézegetni a színes képeket, a profin elkészített fotókat, a stílusos ruhákat, a csillogó reklámokat és a szép modelleket. Valahol érzi, hogy ez nem egészen megfelelő hobbi és tart is attól, hogyha az apja vagy a bátyja megtalálja a magazint, akkor mit fognak szólni. Kinevetik? Lányosnak fogják tartani? Gyerekként nem biztos, hogy feltűnne nekem, hogy valójában itt a transszexualitás felé haladna a sztori. Egyszerűen viccesnek tartanám a szituációt, miközben én is izgulnék rajta, hogy mi is történik majd Dennis-szel, ha lebukik. 

Másik nagy fordulópont lesz az életében Lisa, aki az iskola szépe. Az idősebb lány észreveszi, hogy Dennist érdekli a divat és valamennyire ért is hozzá. Barátkozni kezdenek, a lány áthívja magukhoz, hogy megmutassa Dennisnek az általa tervezett ruhák rajzait és a már elkészült ruhákat. A szórakozás odáig fajul, hogy Lisa kitalálja öltözzön fel Dennis úgy, mint egy nő, a lány még ki is festi. Annyira jól sikerül a móka, hogy Lisa gondol még egy merészet: Dennis adja ki magát egy francia cserediák lánynak, Denise-nek és menjen úgy iskolába. Persze képzelhető, hogy ebből mekkora bonyodalom lesz. 

Gyerekként sokat kacagtam volna a vicces jeleneteken, kíváncsian nézegettem volna az illusztrációkat, izgultam volna, hogy mi történik Dennis-szel, hogy fog ebből a kalamajkából kimászni. Érdekelt volna Rádzs, az újságárus, ledöbbentem volna az igazgatón és szurkoltam volna, hogy az apja és a testvére fogadja el Dennist olyannak, amilyen.

A felnőtt szint

Felnőttként érdekes volt újra visszakerülni az általános iskolás közegbe, amikor még minden apróság olyan horderejűnek tűnik, mintha apokalipszis lenne, holott nincs is akkora probléma. Másként éltem meg a Vogue magazinos jelenetet, hiszen szerintem nincs abból probléma, ha egy gyerek érdeklődik a divat iránt. Dennis személyiségét megismerve én inkább a Playboyon csodálkoznék az apa helyében. Az átöltözés pillanatát is másként éltem meg, mert szerintem egy nagyon fontos és lényeges momentum volt ez Dennis életében, a lebukás meg pláne. Attól függően fog a későbbiekben alakulni a személyisége, hogy hogyan vélekednek róla a többiek, az osztálytársai, a szülei, a bátyja, a barátai, a város. Már éppen kezdtem volna megsajnálni, hogy nem fogadják el, amikor is az író átváltott egy nagyon hatásvadász happy endbe, ami nekem felnőttként túl sok volt és hirtelen, míg gyerekként meg ezt vártam volna el. Nekem sokszor a humor is erőltetett volt, bár voltak pillanatok, amikor én is felnevettem, de gyerekként sokkal szórakoztatóbbnak találtam volna. 

Aki nem berzenkedik a témától és egy szórakoztató, különleges történetet szeretne a gyerekének venni, annak ajánlom figyelmébe a könyvet. Sok a humor, a vicces jelenet, érdekesek az illusztrációk és a kisebb epizódok. A karakterek is nagyon változatosak. A szexualitás csak egy ártatlan puszi erejéig jelenik meg, ami Lisa és Dennis között "csattan el", a transszexualitásra egyedül a "fiú lánynak öltözik" momentum utal, nyíltan nem kerül említésre. Elsősorban ez a regény gyerekeknek szól, így egyszerűen egy szórakoztató és furcsa sztorit mesél el, nem magyaráz bele semmibe semmit, nem elmélkedik a kérdésen, nincs rádöbbenés sem.
___________________________________________________________________________________
Történet: 4/5 pontból
Kedvenc: Rádzs
Tetszett: a történet és a kivitelezés egyedisége
Nem tetszett: néhol egy kicsit erőltetettnek éreztem a poénokat
Fordító: Vereckei Andrea
Oldalszám: 224 oldal
Kiadó: Kolibri Gyerekkönyvkiadó Kft. 
__________________________________________________________________________________
Nyereményjáték 

Dennis átlagos életében nem átlagos módon nagy szerepe lesz a divatnak. A Vouge magazint lapozgatva híres tervezők alkotásaival ismerkedhet meg, akikről már talán ti is hallottatok. A feladatotok az lesz, hogy a blogokon lévő képek és leírások alapján kitaláljátok, hogy melyik híres divattervezőre gondoltunk, majd a teljes nevét írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő mezőjébe. Kalandra fel! 

 Ha kitaláltátok mind a négy híres divattervező nevét, esélyetek nyílik megnyerni a Kolibri Kiadó által felajánlott Köténycsel című regény három példányának egyikét! 

 Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.

 4. divattervező
 1883-ban született Saumurban, Franciaországban. A haute couture és a francia elegancia egyik legkiemelkedőbb képviselője. Neki köszönhető, hogy tartós divattá vált a miniszoknya és a kis fekete ruha. Az egyik legismertebb parfüm is az ő nevéhez köthető. Egyik legfőbb védjegyei közé tartoznak a több soros gyöngyből készült kosztümékszerek. Szabászati stílusát a férfias vonású, néha katonák és tengerészek öltözetére emlékeztető stílusjegyek jellemzik.

 a Rafflecopter giveaway

__________________________________________________________________________________
 További állomások 

10/09 Media Addict 
10/11 Deszy könyvajánlója 
10/13 Zakkant olvas 
10/15 Könyvszeretet
___________________________________________________________________________________

0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése