2015. december 23., szerda

Dániel András - A könyv, amibe bement egy óriás

  Egyszer volt, hol nem volt...A Blogturné Klub két bloggere a következő nyolc napban a mesék birodalmába kalauzol Titeket, s a Betűtészta Kiadó hét új mesekönyvét mutatja be Nektek! Ha a turnéval tartotok, a Kiadó jóvoltából megnyerhetitek Dániel András: A könyv, amibe bement egy óriás című mesekönyvét. Hangolódjunk együtt, mesékkel az Ünnepre! 

Dániel András - A könyv, amibe bement egy óriás 

Miért pont ez? Elég furcsa könyvnek ígérkezett a fülszöveg alapján, én pedig szeretem a furcsaságokat.

Fülszöveg: Aki már régen egy olyan könyvre vágyik, amelyikből megtudhatja, hogy mennyit reggeliznek az óriások, hogy mit kell tudni a favalán költészetről, hogy fekvőtámaszoznak-e a libák, hogy valóban léteznek-e emlékrablók, hogy mire jó egy tyúksámán, valamint, hogy mi különböztet meg egymástól 12 tökéletesen egyforma Piroska nénit, az MOST MEGTALÁLTA, AMIT KERESETT! 
  Dániel András legújabb, szokványosnak aligha nevezhető könyve egy váratlanul felbukkanó, jóságos, féllábú óriás nyomát követve ad választ a fenti kérdésekre. Az olvasók, miközben részesei lesznek egy humorral és izgalmakkal teli képeskönyv születésének, sok mindent megtudhatnak barátságról, elfogadásról és a nagy szívű, mindent legyőző óriásokról, akik sajnos már csak az eféle könyvekben léteznek. Vagy mégsem csak ott? Az Év Gyerekkönyve díjjal jutalmazott szerző kötetének főhőse sokban hasonlít egy valós személyre. Ő Szabó Ozor János, Ozi, többszörös fekvenyomó- és szkandervilágbajnok, aki már kétszer elnyerte a Világ Legerősebb Fogyatékkal Élő Embere címet. Budakeszin él, egy kisfiú édesapja. Sorstársait edzi, versenyeket rendez nekik, hogy elhiggyék: mindenkiben ott lakozik egy legyőzhetetlen óriás, még a legkisebbekben is. 

Vélemény: A könyv tényleg olyan furcsa volt, mint amilyennek a fülszöveg alapján gondoltam. Nem is tudok rá jobb szót találni. Furcsa volt. Ez a furcsaság szórakoztató és érdekes módon jelent meg a könyvben: még sosem találkoztam olyan könyvvel, aminek a "születését" ennyire közelről láthatom és "hallhatom" a szerző kommentjeit, illetve még olyat se olvastam, ahol maga a szerző illusztrálta a regényt. Nagyon megfogott ez az interaktivitás, izgalmassá tette az egészet és nagyon emberivé az írót. Nagyon kevés szerzőnek van ilyen öniróniája vagy nyílt őszintesége, ami ennyire kedvelhető módon jelenik meg. Sokat nevettem a nyúlfarknyin könyvön és többnyire azoknál a részeknél, amikor maga az író "hangja" jelent meg. 

A történet vagy mese egy elképzelt kisvárosban, Kuszakeszin játszódik, ahol semmi se ott van, ahol az ember keresné, de nem csak a városka furcsa, hanem a benne élők is. Például nem csak kockalakú polgármestere van a városkának, hanem tyúksámánja is, ami egy nagyon fontos pozíció, hiszen Kuszakeszi lakóinak tudatában nem szokványos teremtéstörténet létezik, amihez nagyon sok köze van a tyúkoknak. A tyúksámán lenne hivatott megvédeni a városka lakóit, de ehelyett van egy külön bejáratú óriásuk, Ozi, aki sokkal jobban megfelel erre a szerepre, mármint a védelmező szerepre. Termetével, kedvességével és bátorságával magasan kitűnik a többiek közül. Az alaptörténet szerint Ozi elindul Pamelával, a libával, hogy elvigye őt az egyik Piroska nénihez (az egyikhez, merthogy több Piroska néni van) társalkodónőnek. Miközben Ozi viszi a perlekedő libát a hóna alatt, megismerjük a városkát, annak lakóit és Ozi egyik hőstettét is, amivel nagy tiszteletet váltott ki Kuszakeszi polgáraiban. Egyszer úgy esett, hogy három emlékrabló toppant be a városba és Ozi mentett meg mindenkit. 

  A történet a város nevéhez hűen egy kicsit kusza volt és a karakterek többsége is, így nem igazán éreztem egy kerek egésznek a könyvet, de az egyedisége megfogott. Inkább kisebb furcsaságokat ismertem meg, nem pedig egy történetet. Kusza volt, mert a történet születését végigkövethettem az író kommentárjai miatt, aki azt éreztette, hogy gyakran csak úgy kitalál valamit, hirtelen eldönti, hogy ezt meg is valósítja, de valójában nincs konkrét cél, ahová kilyukadunk, minden menet közben alakul ki és eléggé szerteágazik a sztori. Ez volt egyben az egyik varázsa is a könyvnek, hiszen nem volt olyan, hogy valamit olvasóként előre kitalálunk, vagy előbb rájövünk valamire, mert nem volt mit kitalálni. Teljesen az író fantáziájára hagyatkoztam és egy percig sem gondolkodtam az eseményeken, magával sodort minden. A sok fura lakó, Ozi kedves és humoros karaktere, a városka bebarangolása és a nevetés. Ez az a könyv, aminek az olvasásakor fogalmad sincs, hogy hová akar kilyukadni a szerző, hogy mi lesz ebből, de nem is érdekel, mert egyszerűen szórakoztató olvasni és ez jó. A másik varázsa a báj és a humor volt, illetve a kisvárosi hangulat és a városka lakóinak összetartozása.

  Ez egy őrült és kusza sztori, őrült figurákkal, de mind a könyv, mind a benne lakók nagyon szerethetők. Főképp Ozi. Hiába egy féllábú óriás, én megmondom őszintén, hogy a tény közlése után két mondattal később el is felejtettem ezt, pedig talán fontos lett volna. Vagy mégsem? A fülszövegből kiderül, hogy Ozinak van egy élő mása, aki ihlette a karakter születését. Így nézve pedig igenis volt mondanivalója ennek a furcsa sztorinak, legalábbis számomra. Nem az számít, hogy hogyan is nézel ki, mennyire ütsz el másoktól vagy a társadalom fejében élő normális és egészséges ember képének megfelelsz-e, hanem az a fontos, hogy milyen ember vagy, miket teszel, hogyan bánsz másokkal és mennyire vagy kibékülve saját magaddal. Sajnos, még a mai napig vannak előítéletek a fogyatékkal élőkkel szemben, amit nem tartok helyesnek, még magát a meghatározást sem. Mit értük fogyaték alatt, miért is az? Lehetek én fizikailag és szellemileg ép, ha közben gonosz vagyok vagy például boldogtalan és elfecsérlem az életem. De lehetek fizikailag nem épp, mégis sokkal többet hozhatok ki magamból és teljesebb életet is élhetek. Valahol ezt mutatja be a könyv. Ozi hiába óriás és féllábú, mégis tud egy egész város hőse lenni, boldog és teljeset életet élni, tud segítőkész és nagyon szerethető lenni. A tettek és a személyiség, illetve az élethez és másokhoz való hozzáállásunk számít. Ozi nem csak fizikailag Kuszakeszi óriása, hanem a személyiségében is. Mikor a többiek gyáván megfutamodnak vagy tanácstalanul egy helyben toporognak, Ozi az egyedüli, aki bátran beleveti magát a problémák megoldásába és nem ismer lehetetlent. 

  A lökött városlakók és a bájos történet mellett meg kell említeni a rajzokat és a nyelvezetet is. Bár a színvilág nem valami fantáziadús, nagyon szerettem a rajzokat, főleg, hogy azok pont a megfelelő helyen voltak, a megfelelő időben. Az íróval nemcsak a történet születésénél "mehettem kézen fogva", hanem a rajzoknál is. Kimondottan tetszett az a megoldás is, hogy amikor a város lakói a pincében voltak, akkor a szöveg fekete alapon fehér betűkkel volt megírva, mikor pedig kitekintés volt, akkor visszaváltott a klasszikus fehér alapon fekete betűkre. A nyelvezetnél meg nagyon tetszett az, hogy az egyik rabló régebben megevett egy szinonima szótárt, így amikor beszélt, akkor szinonimákban tette. Felüdülés volt ezt olvasni, mert nagyon sok szóval már évek óta nem találkoztam a hétköznapokban, pedig ismerjük ezeket a változatokat is, csak valahogy mégsem használjuk, kikopott az életünkből, pedig zseniális szavak.

 A könyv, amibe bement egy óriás nagyon érdekes és egyedi könyv volt, örülök, hogy megismerhettem, mert ehhez hasonlóval még életemben nem találkoztam. Klassz élményt nyújtott.
_____________________________________________________________________________________
Történet: 4/5 pontból
Kedvenc: Ozi
Tetszett: Ozi, a város, a rablók
Nem tetszett: hiányoltam a még több "igazi" Ozit
Oldalszám: 88 oldal
Kiadó: Betűtészta Kiadó
____________________________________________________________________________________
Nyereményjáték 

  A mesék és mesekönyvek világában, a történet mellett fontos szerepet kap a képi megjelenítés is. De kik is a leghíresebb mesealkotók, akiknek meséivel találkozhatunk a filmeken? Minden állomáson találtok egy kis ismertetőt egy-egy magyar vagy külföldi mesealkotóról. A feladatotok kitalálni, kiről is lehet szó, a nevet pedig beírni a rafflecopter megfelelő sorába! 

9. állomás 
1943-ban született Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező. Nemzetközileg is elismert sikere a Macskafogó, e mese mellett nevéhez köthető például a Mézga család, de ő rendezte a Pumukli című mese magyar animációját is.

 Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

 a Rafflecopter giveaway

_____________________________________________________________________________________
 További állomások 

12.15. - Könyvszeret (Válassz foglalkozást!) 
12.15. - Szembetűnő (Papírbabák) 
12.16. - Könyvszeretet (Dr. Dark hihetetlen kalandjai 1.) 
12.17. - Szembetűnő (Valamicsoda) 
12.18. - Könyvszeretet (A varázslatos Circus Mirandus) 
12.19. - Szembetűnő (A könyv, amibe bement egy óriás) 
12.20. - Könyvszeretet (Dr. Dark hihetetlen kalandjai 2.) 
12.21. - Szembetűnő (A varázslatos Circus Mirandus)
12.23. - Könyvszeretet (A könyv, amibe bement egy óriás) 
_____________________________________________________________________________________

2 megjegyzés:

  1. "Lehetek én fizikailag és szellemileg épp..." :(
    Vadaranka javaslatai: épp = éppen hogy, épp hogy csak, alighogy, alig; ép = hiánytalan, hibátlan, felbontatlan, szűz, hibamentes, érintetlen, sértetlen

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! :D Vadarankának is! Javítottam az elírást! Úgy látszik, hogy ami elméletben megy, az gyakorlatban már nem. :(

      Törlés

Ania Ahlborn - Vértestvérek

Ania Ahlborn - Vértestvérek  Fülszöveg: Az Appalache-hegység mélyén található egy ház, messze a civilizációtól. A Morrow család lakja, a...